Ágyi poloska
Az ágyi poloska melegebb éghajlatú lakott területeken világszerte előfordulhat. Egy kifejlett példány barna színű kb. 4-7 mm a testhossza. A hím és a nőstény nagyon hasonló, a nőstény nagyobb termetű.
Emberi vérrel táplálkozik, többször is csíp, míg megtalálja az ereket és szívásba kezd. Sokkal rosszabb tüneteket okoznak csípései, mint például a szúnyognak. Táplálkozás előtt vékonyak, rombusz formájúak, míg utána megdagadnak és színük is megváltozik a vörös irányába a sok vér miatt.
Ha jóllakott akár hónapokig is kibírja vér nélkül. Rejtőzködő életmódot folytat, éjjel táplálkozik nappal rések, repedések konnektorok varrások, függönyök, polcok környékén találjuk meg elbújva, fekhelyünkhöz, azaz hozzánk közel.
Általában emberi közreműködés által jutnak be lakókörnyezetünkbe. Vigyázni kell utazás során a panziókban, hotelekben, ott is gyakran előfordulnak és onnét könnyen hazavihetőek. A régiségek, antik bútorok, képek is veszélyforrások lehetnek, de bármilyen használt bútor is. Előfordulhat társasházaknál, hogy a szomszéd ajándékoz meg minket velük.
Általában 1-2 évig élnek és gyorsan, folyamatosan szaporodnak petékkel. A peték kicsik és fehérek, babszem alakúak, pár mm-esek. A peték megfelelő körülmények között akár 4-5 nap alatt kikelnek. Sajnos mire kiderül, hogy ágyi poloskával van dolgunk, addigra már több egyed is veszélyezteti nyugalmunkat. Figyelni kell az ismétlődő csípésekre, vérfoltokra az ágyneműnkön, fekete alvadt vér nyomaira és a fehér kis petékre, esetleg vedlésekre. Ha ezek közül bármelyiket észleljük érdemes szakembert hívni mert házilagos irtása nem biztos hogy eredményes lesz, sőt.
Ágyi poloska irtásának módszerei
Ágyi poloska irtását legtöbb esetben permetezéssel, hidegköd képzéssel, füstöléssel csináljuk. Általában permetezéssel írtjuk a poloskát tartós méregmezőt képezve, fertőzöttség függvényében, hidegködképzés és füstölés lehet kiegészítő módszer. Természetesen nagyon zsúfolt lakás esetében a kiegészítő módszer valamelyike feltétlenül szükséges. Az Európai Unió által engedélyezett szerek nem képesek a petéket elpusztítani. Falfelületek, függönyök, csőáttörések, ágyak és környéke, matracok, ágyneműk kezelése indokolt.
Hangya
Hangyákkal mindenki találkozott már, hiszen szinte mindenhol jelen vannak. Nagyon sok fajuk ismert a világon, Magyarországon kb. 80 ismert fajtájuk van jelen.
Társas életű lények, jól szervezett hangyatársadalomban élnek. Egy hangyabolyban pár száz, de esetenként milliós egyedszám is fellelhető.
Általában dolgozókból (steril nőstény), herékből (termékeny hím) és általában egy királynőből (termékeny nőstény) áll össze egy hangyatelep. Találkozhatunk szárnyas és szárny nélküli egyedekkel egyaránt. A szárnyas egyedekkel leginkább szaporodásuk idején találkozhatunk.
Nagyon jól alkalmazkodnak környezetükhöz ezért fészkeik is rendkívül változatosak. A munkások végzik az építőanyagok, táplálékok beszerzését. Táplálékuk szerves eredetű, szeretik a cukortartalmú, édes dolgokat. Tiszteletreméltó buzgósággal dolgoznak a kolóniájuk érdekében.
Hangyairtás módszerek
Elsősorban permetezést szoktunk alkalmazni. Ez egy sávpermetezés a falak, szélek, sarkok, küszöbök és a hangyák vonulási irányának mentén. Ezek a vegyszerek emberekre, háziállatokra ártalmatlanok, csak hidegvérű szervezetekre ártalmasak. Kisebb előkészület szükséges a szélek és az említett területek szabaddá tételéhez. Az irtást követően a kezelt felületeken felmosási tilalom lép érvénybe 8-14 napig.
Bolha
A bolhák általában 1-2 mm nagyságúak, sötétbarna vagy fekete színűek és nincs szárnyuk, viszont hátsó ugrólábukkal akár egy méterre is felugranak, ami testméretükhöz képest hatalmas teljesítmény. Szájszerveik vérszívásra és szúrásra alkalmasak. A kifejlett bolhák vért szívnak táplálékként.
Petékkel szaporodik, melyek szürkésfehérek, kb. 0,5 mm nagyságúak.
Lárvái lábatlanok, nem szívnak vért, szerves törmelékkel táplálkoznak rágó szájszervükkel. Akár több évig is életben maradhatnak. Az ágyi poloskákhoz hasonlóan jól tűrik az éhezést, de ha tehetik akár minden nap vért szívnak.
Elterjedtebb fajaik az emberbolha, kutyabolha és a macskabolha melyek közül utóbbi kettővel sűrűbben találkozhatunk. Mivel ezek nem vetik meg az emberi vért, csípésükkel betegségeket is terjeszthetnek vagy allergiás reakciót válthatnak ki. Egyes fajaik akár pestist, galandférgeket, macskakarmolásos betegséget is terjeszthetnek.
Bolhairtás módszerek
A bolhairtás permetezéssel történik. A teljes padlófelületet és a falakat is érdemes kezelni kb. egy méteres magasságban a hatékonyság érdekében. Fertőzöttségi szint függvényében esetleges ismétlő irtásra is szükség lehet a peték miatt. Természetesen csak hidegvérűekre kártékony vegyszer használatával végezzük az irtást.
Patkány
Leggyakrabban házi vagy vándorpatkánnyal találkozhatunk otthonunk közelében. Mindkettő rendkívül ügyes és okos, előbbi ügyesebb mivel testalkata kisebb, utóbbi viszont okosabb. Átlagosan 13-28 cm hosszúak ehhez hozzájön még a farkuk hossza, ami akár 23 cm is lehet. Több színű egyedeket is látni,
de általában barnás, feketés, szürkés a szőrük. Mindenevők.
A házi patkány leginkább este és szürkületkor a legtevékenyebb. Általában csoportokban élnek. Szaganyaggal jelölik meg területüket. Általában, növényi rostokból, papírból, gyapjúdarabokból építenek fészket tetőterekben a gerendák között vagy falon, földön rejlő mélyedésekben. Leginkább növényi terményeket, magokat, rovarokat fogyaszt. Évente általában kétszer szaporodik 3-10 utóddal, melyek 8 hét után ivaréretté válnak.
A vándorpatkány leginkább csatornák, pincék, istállók, ólak lakója. Nagyobb és erősebb testű, mint a házi patkány. Megszokott útvonalakat használnak, melyeket szagjelzéssel látnak el. Gyanakvó, okos állatok, hagyományos csapdákkal kevés sikert lehet elérni ellenük. Ha látják, hogy társuk elpusztul a méregtől, nem esznek belőle. Szerencsére a legtöbb méreg késleltetett hatású ennek kiküszöbölésére. Jól szervezett közösségben élnek. Általában víz közelben fészkel, hasonlóan kibéleli fészkét levél, gyapjú és papírdarabokkal. Évente 6-8 alkalommal 9-11 utódot is szülnek.
Patkányirtás méreggel
Patkányirtás általában mérgezett csalétekkel, mérgezett csalétekállomásokkal lehet hatékonyan végezni, amely módszer megelőzésre is alkalmas. Vonulási útvonalukra kell kihelyezni a mérget.
Késleltetett hatású mérgeket használunk, mivel a patkány okos, és ha látja elhullott fajtársát nem eszik a méregből.
Csótány
Csótányokkal bárhol találkozhatunk leszámítva a sarkvidékeket, nagy a túlélőképességük, kiváló az alkalmazkodóképességük. Többségük éjjel aktív, nappal rejtőzködő életmódot folytatnak. Mindenevők, táplálékszerzésüket kitűnő szaglásuk segíti. Viszonylag gyorsan szaporodnak. Nagyon sok fajtájuk van, ebből Magyarországon 4 faj a legelterjedtebb:
- német csótány
- konyhai csótány más néven svábbogár
- amerikai csótány
- erdei csótány
Fajtól függően testméretük is változik nagyjából 1-6 cm között. Van szárnyuk, de azt repülésre nem használják az erdei csótány kivételével. Petékkel szaporodnak, melyet nem egyesével raknak le, hanem petezsákban, petetokban tömegesével, vagyis akár 12-60 db petét egyszerre. Akár fél év alatt is ivarérettek lehetnek.
Fertőző betegségeket is terjeszthetnek, illetve a lakásban megtelepedve allergiás reakciót is kiválthat jelenlétük, esetleg pszichés zavarokat is okozhatnak.
Meleg, párás, helyek ideálisak számukra és fejlődésükre ezért a vizes blokkok környékén (pl: konyhák, fürdőszobák, wc-k) találkozhatunk velük leginkább. Az éhezést jól bírják,
de vízre folyamatosan szükségük van. Mindenevők, vagyis bármilyen szerves hulladékot el tudnak fogyasztani.
Csótányirtás
Csótányirtás gélezéssel
Többféle csótányirtó géllel dolgozunk, többféle hatóanyaggal, amelyek mind ugyanazon az elven működnek. A gél nem más, mint egy illatozó mérgezett csalétek, amelyet a csótányok elfogyasztanak, és a gyomrukból szívódik fel a hatóanyag. A gél általában barna vagy fehér színű, csak csótányokra ártalmas. Használata nem igényel különösebb előkészületet. Alkalmazása során kb. 5-8 mm átmérőjű pontokat helyezünk el a vizes helyiségekben (konyha, fürdő, WC, mosókonyha) és azok környékén (rések, repedések, szellőzőjáratok).
Csótányirtás permetezéssel
Az irtást ebben az esetben permetezőgéppel, általában vízalapú vegyszerek használatával végezzük. Ezek a vegyszerek csak hidegvérű szervezetre ártalmasak! Legtöbbször sávpermetezésről van szó, szélek, sarkok, szegélyek, küszöbök, rések környékén történik kb. 10-20 cm széles területet érintve ezért ez az irtás előkészületet igényel a megrendelőtől, ugyanis a széleket szabaddá kell tenni elsősorban a vizes helyiségekben és azok környékén.
Kombinált módszer
Az esetek többségében a két módszer kombinálása hozza a várható legjobb és leggyorsabb eredményt. Természetesen a fertőzöttségi szint és a terület írthatósága és még egy-két körülmény mindenképpen befolyásolja az irtást, annak módszereit és hatékonyságát.
Egér
Legtöbbször házi és erdei egérrel találkozhatunk hazánkban. Az egér, nagy valószínűséggel, lakóházaknál fordulhat elő. Általában 7-10 cm hosszúságúak, szürkés barnás feketés árnyalatú a szőrük, és testhosszuk nagyjából megegyezik farkuk méretével. Igen gyorsan szaporodnak, kb. másfél-két havonta képesek 8-10 utódot világra hozni a nőstények, amelyek kb. ugyanennyi idő után ivarérettek lesznek. Nappal általában rejtőzködnek. Inkább éjszaka és szürkületkor tevékenyek. Nagyon ügyesen másznak, jól futnak és tudnak úszni.
Kisebb közösségben élnek.
A házi egér nagyon jól alkalmazkodik az emberhez. Látása gyengének mondható, kifinomult szaglása azonban kárpótolja, melynek segítségével könnyen rátalál táplálékára vagy fajtársaira. Hallása is igen fejlett, az emberi fül számára hallhatatlan hangokat is érzékelik. Fejlett közösségben élnek, melyben szagról ismerik fel egymást. A betolakodókat elkergetik. Nehéz őket hagyományos csapdákkal elejteni. Nem halmoz fel készleteket ellentétben az erdei egérrel.
A patkányokhoz hasonlóan ürülékük, vizeletük veszélyes lehet az emberi egészségre, sőt a megrágott élelmiszerekben penész telepedhet meg. Ha csődöt mondanak a házilagos irtási módszerek, érdemes szakember segítségét kérni.
Egérirtás méreggel
Egérirtást általában mérgezett csalétekkel, mérgezett csalétekállomásokkal lehet hatékonyan végezni, amely módszer megelőzésre is alkalmas. Ezek a csalétkek illatoznak, az egerek ezt vonzónak találják és megeszik, majd elpusztulnak, mumifikálódnak.
Kullancs
A kullancs egy élősködő, vérszívó állat, ami általában emlősökből táplálkozik. Élet során két vagy három gazdatestet támad meg. Csak a kifejlett állat képes a szaporodásra. Sajnos komoly betegségeket terjeszthetnek, pl. Lyme kórt vagy vírusos agyhártyagyulladást. Aki veszélyeztetett területen vagy közelében él érdemes szakember segítségét kérni.
Érdemes tudni, hogy a sünök segítik a kullancsok terjedését. A kullancs egyébként ellentétben a köztudattal nem a magas helyeket, maximum másfél méteres magasságban az aljnövényzetet, bokrokat, párás, árnyékos helyeket szeret.
A kullancs, amikor az emberre kerül, észrevétlenül helyet keres a táplálkozáshoz. Olyan helyet keres, ahol puha bőrt talál, pl. hajlatokban, így könnyebb a táplálékszerzése. Ha megtalálta a számára kedvező helyet, érzésteleníti a bőrt, sebet vág rajta, majd rögzíti magát, hogy szívásba kezdhessen. Szerencsére nem minden kullancs fertőzött és a vérszívás kezdeti szakaszában minimális esély van arra, hogy kórokozók kerüljenek szervezetünkbe.
Csak szakszerűen szabad eltávolítani a kullancsot a fertőzések elkerülése érdekében. Semmiképpen ne használjunk éles, hegyes tárgyakat.
Érdemes kullancs eltávolítására alkalmas csipeszt beszerezni gyógyszertárból. Ha eltávolította a kullancsot, érdemes fertőtleníteni a sebet. Orvos segítségét is lehet kérni, de nem feltétlenül szükséges.
Kullancsirtás
Szigorú feltételek mellett engedélyezett irtószer alkalmazása miatt előzetes konzultáció szükséges.
